Az utóbbi időkben azt vettem észre, egyre jobban élvezem azokat a beszélgetéseket amelyek lassan 80 évhez közelítő idősebb urakkal folytatok. Az élettapasztalatuk látásmódjuk és gyakran meglepően széles látókörük és szemléletük semmihez nem hasonlítható szellemi élményt nyújtanak. Mivel ez egy matracokkal kapcsolatos blog ezen beszélgetésekből csak az erre vonatkozó részek egyik érdekes elemét emelném ki.
Szinte kivétel nélkül merül fel az a, egy mai matracgyártó által nehezen cáfolható tény, hogy a régebbi matracok összehasonlíthatatlanul tartósabbak, masszívabbak és igényesebben kivitelezettek voltak.....Nem ritkán harminc negyven éven keresztül gyakorlatilag formavesztés, alátámasztás csökkenés nélkül még mindig hihetetlenül jó, feszes élményt biztosítanak.
 |
| Múlt század |
Megpróbáltam utána nézni vajon Magyarországon a múlt század elején vajon min aludtak dédszüleink, mi lehetett az oka annak, hogy ezek az ágyak még egy fél évszázaddal de akár többel is ugyanolyanok mint voltak. Hozzáteszem autentikus forrást találni nem egyszerű, gyakorlatilag pár mondatos általános összefoglalásokon kívül alig találni valamit így más módon próbáltam adatokhoz jutni ami érdekes módon sikerült is....
A másik ami miatt érdekelt és szerettem volna szakmai szemmel is megvizsgálni érdemes e jelenleg újra elkészíteni hasonló technológiával ágybetéteket vajon megoldható -e és kifizethető e?
Akkor egy kis történelem és szakma ..:)
Az 1920 as években amikor még a fémrugók jelenlegi rendszere, sorozatgyártása messze nem kezdődött el a fekvőbetétekkel kapcsolatos gödrösödési illetve alátámasztási problémák azért mindennapos probléma volt. Dédszüleink, ugyanúgy panaszkodtak a kényelmetlen pozícióra a fájós derekukra a kialvatlanságra mint manapság amikor életünk sokkal gyorsabban felgyorsult és minden problémát megbeszélünk, internetes fórumok magazinok boncolgatják a témát és ezrével javasolnak rá megoldást.
 |
| A mosolygós bizalom |
Természetesen 1920 -ban senki nem mosolygott fehér köpenyben fantasztikus megoldásokat sugallva, senki nem mondta ez aztán az ortopéd matrac holnaptól semmi baja nem lesz ha ezt veszi meg.Ugyanazzal a mosollyal ha 10 Eft ért javasol matracot és ugyanazzal ha több-százezerért.. Ha tesz egy próbát és körbejár valaki több kereskedést mindenhol az összes matrac ergonómiailag tesztelt, minden alapanyag hihetetlen komfortot nyújt, mindegyik matrac elképesztően jó mindegyiket tesztelték alváslaborok és orvosok hadserege ajánlja őket. Ez pont olyan mint amikor használt autót néz az ember és nem talál semmi mást csak első tulajdonos által állandóan garázsban tartott második autónak tartott állandóan szervizelt autót minimális kilométerrel. Én is megtaláltam az általam 150 e km -el eladott autómat hasonló szöveggel 70 ezer km-es futásteljesítménnyel két évvel később a használtató hirdetések között.
Tudomásul kell venni, hogy a Magyarországon kapható matracok 80%-ról fogalma sincs a gyártónak és az eladónak az milyen ergonómiailag, soha nem tesztelte azokat senki és a szerkezeti elemekhez használt alapanyagok többsége a legolcsóbb, minőségileg a lehető legrosszabb de még használható elemekből készül. Európában két autentikus labor van ahol javaslatokat tesznek a gyártóknak és ellenőrzik a minőséget évtizedek óta. Ez a vizsgálat nem a legolcsóbb dolog a világon, el lehet képzelni melyik kelet európai gyártó vizsgáltat be akár egyetlen típusát is. De a legnagyobbak is csak néhányat....
 |
| Matrac tesztelése |
Az 1920 években szerették volna megoldani a problémákat. Az alapvető gond az volt, hogy az abban az időszakban kapható ágymatracok valamilyen tömőanyaggal töltött, átvarrt lapos párnák voltak.Ezek nagyon gyorsan sajnálatos módon összeestek, kigödrösödtek és a tömőanyag ide oda vándorolt bennük. Ezekbe aztán a rugalmasság fenntartása érdekében aztán különböző huzalbetéteket helyeztek , és megpróbáltak huzalfonatos ágybetétet készíteni.Sajnos ezek is gödrösödtek ha nem is olyan mértékben és hamar, de nem csak ez volt a probléma hanem hihetetlenül himbálóztak is.
1930-ban Kubinyi László által kidolgozott javaslat szerint a fekvőpárnákba egymástól független álló csavarrugókat kell beépíteni. Ezek a csavartrugók a maiakhoz képest összehasonlíthatatlanul több menetet tartalmaztak, akár az öt-hatszorosát, csak és kizárólag rozsdamentes edzett acélt használva melyet egyesével alakítanak ki és ellenőriznek. /Csak mellékesen jelzem ilyeneket ma csak az elképesztően drága és ritka rugós matracokba építenek/
Ezeket a rugó elemeket, len, juta kender zacskókba helyezik és a tetejüket összekötve egy nemezzel elzárták. Ezután minden egyes rugótekercs körüli zacskót körbetekertek egy erős zsineggel és azokat átlósan összevarrták. Ezáltal egy olyan erős tartást biztosítottak minden egyes rugónak, hogy azok a legnagyobb terhelés mellett sem estek össze. Hihetetlenül egyszerű ugyanakkor elképesztően jó megoldás.Ezeket az egyenként előállított zacskós rugótesteket egymás mellé fektették egy falapra majd az egészet kitömték, a felületét is lószőrrel gyapjúval illetve pamuttal, azt megformázták és kézzel a kárpitos huzathoz varrták.
Ezek a matracok annyira erősek, kiváló ergonómiájú fekvőbetétek voltak melyek gyakorlatilag évtizedekig bármilyen minőségvesztés nélkül kényelmes fekvőfelületet biztosítottak. A maiak nem ilyenek, de mivel ezek értékesítéséből élünk nem írom le részletesen a különbséget.....
A 30-as évek eleji technológia fantasztikusan jó, sokszor gondolkozunk készítsünk-e ilyet? Mivel az egész kézimunka, egyesével összerakni megvarrni a rugókat, majd az egész matracot nem kis ideig tart befejezni , a lószőr méregdrága a gyapjú talán megfizethető....de amikor szembesül valaki egy ilyen matrac elképesztően magas árával a mai Magyarországon hajlandó e kifizetni érte egy kisebb fajta autó árát ?
Dóczi Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése