2014. november 12., szerda

A hirtelen csecsemőhalál és a gyermekmatracok összefüggése (klinikai vizsgálat)

Egy klinikai kutatás melyet az elmúlt években végeztek az Egyesült Királyságban illetve Új-Zélandon, hogy a hirtelen bölcsőhalál szindróma (SIDS) összefüggésbe hozható a bölcső mikrokörnyezetében valamilyen fajta  mérgezéssel. 1988 ban egy angol kémikus aki a textíliák védelmére és anyagromlására specializálódótt  együtt dolgozott Peter Mitchellel, arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző sátrak alapanyagaiban bekövetkező változások során mi történik, illetve a korai elöregedésüket, hogyan tudnák megakadályozni. A vizsgálat során jutott a brit kémikus tudomására az a tény, hogy a számtalan felhasználásra készülő sátrakhoz előállított alapanyagokhoz adott különböző vegyületek kerülnek felhasználásra a csecsemő matracokhoz készült más típusú szövetekben is. A kémikus kijelentette, hogy ezeket a vegyületeket nagyon egyszerűen ideggázzá lehet alakítani. A két kutató ezen ismeret birtokában kíváncsi lett arra, létezhet-e valamilyen összefüggés a gyermekmatracok huzatanyaga és a hirtelen bölcsőhalál (SIDS) között. A klinikai vizsgálat melyet Richardson vezetett azonnal elkezdődött.

A három vizsgált anyag a kén, az arzén és az antimon volt. A ként a textilgyártásban a szövetek tartóssága miatt a kikészítésben használják. Gyakran előfordul, hogy a hibás kéntartalom miatt a szövetek merevebbek lesznek és a tű azonnal "elrepeszti" a felületet. Az arzént a textil festéséhez használják, az antimont pedig a szövetek égésgátolt tulajdonságához. Richardson kutatásai során hamar bebizonyította, hogy egy a háztartásokban gyakran előforduló gombaféle a Scopulariopsis brevicaulis nagyon gyorsan megtelepszik a csecsemő matracok felületén a baba nyálából, izzadságából és egyéb nedvekből. Amint ez a gombaféle megtelepszik a matrac felületén azonnal elkezdi feldolgozni az említett három összetevőt . Ennek az eredményeképp három toxikus gáz termelése indul el az egyik a foszfin a másik az arzén-hidrogén a harmadik pedig a stibin. Mind a három természetesen rendkívül veszélyes, a csecsemőkre pedig fokozottan.

Az 1990-es évek elején Richardson megszerezte több mint 200 SIDS csecsemő matracát (hab, rugós, latex ) és részletesen megvizsgálta azokat és a következő eredmények születtek:

-  mindegyik matrac felülete fertőzött volt Scopulariopsis brevicaulis gomba organizmusaival és spóráival
-   minden matrac tartalmazta a fenti három összetevő legalább egyikét
-  mindegyik matrac mérhetően bocsátotta ki  a fenti három gáz valamelyikét mikor testhőmérsékletre melegítette.

Ugyanekkor Richardson több csecsemő vérét tesztelte és mindegyikben megtalálta az antimon nyomait ráadásul magas koncentrációban. A kémikus felfedezte, hogy a matracok 95% -án már korábban altattak csecsemőt, ezeket már a második generáció használta.

Ugyanebben az időben Új -Zélandon is elvégezték ugyanezeket a vizsgálatokat és megkérdőjelezték ezen anyagok létjogosultságát a gyerekmatracok gyártásában. Létrehoztak egy olyan szabványt amely alapján a gyermekmatracokat gyárthatják (Cotlife 2000). Ez a szabvány meghatározza egy olyan anyag használatát az alvófelületen mely áthatolhatatlan a gázok számára illetve javasolja a pamut borítóanyagok használatát. 1996 óta több mint 100 000 db matracot értékesítettek mely megfelel ezen előírásoknak és nem jelentettek egyetlen SIDS esetet sem ezeken a termékeken az országban azóta.

Sok helyen lehet a hirtelen csecsemőhalálról olvasni, de jelen pillanatban nincs megfelelő magyarázat. Ez a fajta kutatás magyarázatot adhat a következő kérdésekre:

Miért nem mutatnak tüneteket az SIDS áldozatai?

A halálos adag ideggáz nem betegíti meg őket. A kutatások igazolták, hogy az SIDS csecsemők neurokémiai vizsgálata hasonló eredményeket mutatott  mint az ideggáz áldozatainak vizsgálati eredményei.

Miért magasabb a kockázat közvetlenül betegség vagy oltás után?

A magasabb testhőmérséklet emeli az ágy mikroklímájának hőmérsékletét. Ez a hőmérséklet növekedés tízszeresére is növelheti a gáztermelés mennyiségét.

Miért van nagyobb esélye a korábban már más csecsemők által használt matracon?

Mert azok a matracok melyeket már hosszabb ideje használnak nagyobb mennyiségben fertőzöttek a gombával.

Miért gyakoribb az SIDS a téli hónapokban?

A csukott ablakok mellett gyengébb a ventilláció illetve a csecsemők vastagabb takarókban alaposabban vannak betakarva, növelve a gázkoncentrációt a mikrokörnyezetben

Miért nagyobb a kockázat a hason alvó csecsemők esetében?

A stibin gáz nehéz és a koncentrációja magasabb a matrac felületéhez nagyon közel. A csecsemő nagyobb dózisban közvetlen lélegzi be ezért könnyebben eléri a már végzetes dózist.

Miért vannak a fiú csecsemők nagyobb kockázatnak kitéve?

A fiúk metabolitikus rátája magasabb mint a lányoké ezért a testhőmérsékletük is magasabb mint a lányoké. A magasabb hőmérséklet pedig gyorsítja és növeli a fent említett folyamatokat.

Miért fordul elő SIDS ha a csecsemő a felnőttekkel alszik?

A felnőtt matracok is tartalmazzák a fenti alapanyagokat azonban a felnőttekre nem ugyanazok a mennyiségek veszélyesek mint a csecsemőkre.

Miért volt az 1950-es évek előtt az SIDS sokkal ritkább?

1950-előtt az ártalmas alapanyagokat nem adták hozzá a matrac alkotóelemeihez. A háború utáni technológiai fejlődés tette lehetővé, hogy a ként állapotstabilizálásra, az arzént festék és anyagmegőrzésre illetve az antimont égésgátolt tulajdonságok kialakítására használják fel. Az 1950-es évek előtt a matrac huzatának tisztítására az emberek szappant , mosószappant használtak. A mosószappan tartalmazott nitrogént és ként, melyekkel a gombák táplálkoztak és a megfelelő koncentráció esetén előfordulhattak végzetes esetek. 

Bizonyos országokban miért nincs vagy nem szignifikáns az  SIDS?

Japán az egyik legfejlettebb ország de ott az egyik legalacsonyabb az SIDS aránya. Az ok a tradícionális matrachuzatok használata, kezeletlen pamut általában. Az érdekes az, hogy a modern alapanyagok megjelenésével elkezdett nőni a statisztika. Oroszországban sem nagyon fordul elő, ott viszont  gumi lepedővel takarják le általánosan elterjedt szokás szerint a matracokat.

A COT2000 specifikáció a következőket javasolja:

- takarjuk le a matrac minden oldalát polyethylen lepedővel amely legalább 0,5 mm vastag illetve nem tartalmaz, ként, arzént és antimont. hagyjunk pár rést szabadon a matrac alján. hogy a gáz távozni tudjon. 
- használjon tiszta pamut takaró borítást a matracon, illetve a fenti felületet körbevéve.
- használjon pamut takarót és párnát 
- a huzat tisztításakor ne használjon csak természetes összetevőkből álló tisztítószert. 


Természetesen a fenti kutatás eredményeinek ismertetése nem válasz az SIDS-re. Azonban lehet egy olyan szempont mellyel a kockázatokat csökkenteni lehet. A fenti teória alátámasztására egy táblázat 2011 Anglia:



Ez a táblázat a több gyermek által használt matrac kockázatát mutatja be az angliai esetszámokkal.
Létezik egy az Új-Zéland egészségügyi minisztériuma által publikált jelentés, miután 1995-ben elindult a gyermekmatracok borításának megváltoztatására kitűzött kampány. A hivatalos adatok szerint 235 000 matrac került forgalomba 2012-ig ezeken egyetlen egy SIDS eset jelentésére nem került sor. Ugyanebben az időben a szokásos alapanyagokat használó matracokon 1050 esetet regisztráltak. A COT2000 szabvány ajánlásainak bevezetése óta az SIDS esetek száma 80%-al csökkent az országban. 

Még egyszer nem állítom, hogy ez az oka az SIDS nek vagy bármilyen kapcsolatban is lenne vele. Azonban nincsenek hivatalos válaszok a hirtelen csecsemőhalálra, de mint szülő nyilván az élet egy szakaszában ez a kérdés aggodalomra adhat okot. A fenti kutatási adatokat áttanulmányozva és meggyőződve a klinikai hátteréről azonban lehet érdemes elgondolkodni rajta és talán kizárni azt a minimális kockázati lehetőséget amit felvet ha esetleg tényleg igaz.

Azt mindenkinek tudnia kell azonban aki gyermekmatracot kíván vásárolni, hogy Magyarországon gyakorlatilag az összes matrachuzat legalább kettőt tartalmaz a fenti anyagok közül. Senkinek ne legyen az az illúziója, hogy az antibakteriális, atkamentes mosható antiallergén stb jelzéssel eladott huzatok nem tartalmazzák a fentieket. Továbbmegyek amiért nyilván a matracgyártók megköveznek a mai matrachuzatok 90% műszálas, akár gyermek akár felnőttekről van szó.  Amire azt mondják pamut az is az esetek többségében műszál. De szeretném jelezni, hogy a pamut huzatok is tartalmaznak arzént és ként az esetek többségében. Ne gondolja senki, hogy amikor a nagy neves gyermekáruházak vagy üzletláncok 15 Euro beszerzési áron szeretnének gyermekmatracot vásárolni, bármelyik gyártó egy pillanatig is gondolkozik azon, hogy talán olyan alapanyagból gyártson ami egészséges és biztonságos környezetet garantál a csecsemőknek. A kereskedők szintén nem foglalkoznak semmi ilyennel. A ma kapható gyermekmatracok nagy többsége bármi is van ráírva a fenti kritériumnak nem felelnek meg.

Kérem amennyiben valaki sokkal részletesebb eredményekre kíváncsi és mélyebb információkat szeretne kapni a fenti kutatási eredményről jelezze nyugodtan.

forrás: 
1.     New Zealand Minister of Health: May 18, 2001.
2.     Rajs, J., Hammarquiest, F. (1998). Sudden infant death in Sweden. Acta Paediatr Scand. 77:812-820.
3.     Richardson, B.A. (1990). Cot mattress biodeterioration and SIDS. Lancet 335:670.
4.     Richardson, B.A. (1994). Sudden infant death syndrome: A possible primary cause. J Forensic Science Society. 34: 199-204.

Dóczi Péter




2014. november 11., kedd

A matrac keménységének hatása krónikus deréktáji fájdalmak esetén.

Általánosan elterjedt nézet és hiedelem szerint a kemény matracok kifejezetten jó hatással vannak a hát alsó része vagy a deréktáji fájdalmakra annak ellenére, hogy erre bármilyen bizonyíték is lenne. A nyilvánvaló igazolás hiánya ellenére számtalan vásárló keres fel bennünket azzal, hogy minél keményebb matracot ajánljunk neki mivel kezelőorvosa azt javasolta. Természetesen mi oka lenne bárkinek is kételkedni tapasztalt és bölcs orthopéd orvosa,vagy gyógytornásza javaslatában. 
Talán a következő vizsgálat egy kicsit árnyalja ezt a képet. Kezembe került egy pár évvel ezelőtt elvégzett klinikai vizsgálat részletes leírása, melyben azt vizsgálták, krónikus de nem pontosan diagnosztizált deréktáji fájdalmakkal küzdő emberekre a keményebb vagy a közepesen kemény matracrendszerek vannak jobb hatással. A vizsgálatot Spanyolországban végezték, több egyetemi klinika részvételével. 
A vizsgálat rendkívül részletes és széleskörű volt, kérem engedjék meg, hogy lényegesen rövidítve közreadjam az eredményeket. 

A vizsgálat módszere a következő volt: Véletlenszerűen kiválasztott még pontosan nem diagnosztizált, krónikus deréktáji fájdalomról panaszkodó felnőtteket (313 férfi és nő) választottak ki. Mindegyikük krónikus deréktáji fájdalommal rendelkezett mind amikor feküdt mind amikor fel kellet kelni az ágyból. A matracok keménységét az európai szabványügyi előírások matracok keménységére vonatkozó előírásai alapján határozták meg. A vizsgálat 90 napig tartott a fókusza pedig a fájdalomérzet változására koncentrálódott.

Az eredmény pedig azt mutatta, hogy a közepesen kemény matracon fekvő emberek fájdalomérzete jobban csökkent mint a kemény matracon fekvőké, és ugyanígy változott a napközbeni és a felkelés közbeni fájdalomérzet is. A statisztikák alapján a 300 résztvevő esetén  kb 180 embernek csökkentek a fájdalmai mind a három vizsgát tevékenység közben. A félkemény matracon fekvők közül 100  an érezték a tevékenységi csoporton belüli javulás jeleit, kemény matracnál ugyanez 80 volt. Hasonlóak az arányok a napközbeni fájdalom alakulásában és a felkeléshez kapcsolódó fájdalmak esetén is.

Hasonló eredmények születtek azok között is akiknél a fájdalom nem csökkent illetve szűnt meg a vizsgált csoportban. A kemény matracot használók között a fájdalom intenzitása nőtt mint a félkemény matracot használók körében. A kísérlet során kizártak kb 50 résztvevőt mert vagy ők hagyták abban valamilyen ok miatt vagy elkezdték gyógyszeres kezelésüket.

Ami kiderül a számokból az alapvetően az, hogy a matrac és ágyrendszer cseréjével,  hozzávetőlegesen a vizsgált személyek 60 % -nál jelentős javulás állt be, teljesen mindegy, hogy az kemény vagy félkemény matrac volt. A kísérlet végéig résztvevő szereplők egyike sem kapott fájdalomcsillapítót illetve gyulladáscsökkentőt.

A kísérletet a következő klinikák végezték el egy közös projekt keretében Hospital Ramón y Cajal, Madrid; Service of Neurosurgery, Hospital de la Zarzuela, Madrid
(J G Martín-Rodríguez MD); Service of Trauma, Clínica de la Luz,
Madrid (M Sánchez-Vera MD); Service of Neurosurgery, Hospital
Clínic, University of Barcelona, Barcelona (E Ferrer PhD);
Department of Anatomy, University of Barcelona, Barcelona
(D Ruano PhD); and Service of Trauma, Clínica CEMTRO, Madrid

Összefoglalva amennyiben derékfájást tapasztal éjszaka, vagy felkelés közben elsődlegesen érdemes az ágyrendszert kicserélni. Ezen belül a kutatás eredménye szerint érdemesebb talán a közepesen kemény fekvőfelülettel rendelkező alátámasztást választania. A tapasztalatok szerint önmagában egy új matrac. alvási rendszer közel 60% -os valószínűséggel enyhíthet a korábban vázolt panaszokon, anélkül, hogy orvoshoz kellene fordulni vagy gyógyszereket kellene szednie.

Amennyiben valakit érdekel a kutatás sokkal részletesebb kivonata kérem írjon, örömmel eljuttatom számára.

Dóczi Péter 





Lopjunk, ne alkossunk /matracgyártás Magyarországon....

Vajon lopjunk vagy keményen dolgozzunk, gondolkodjunk? Érdekes írás jelent meg az http://alvaskultura.blogspot.hu/ Pálinkás László tol...